Célja
A Lorax pontgyűjtő rendszer célja egyrészt, hogy a gyerekeket Zöld cselekedetekre buzdítsa. Másrészt, hogy új, környezettudatos szokásokat vegyenek fel. A mottónk (szintén a meséből):
Akkor semmi sem fog megjavulni, nem ám” :)
A pontok gyűjtése arra ösztönözné/tanítaná a gyerekeket, hogy vigyázzanak a természetre, miért vigyázzanak rá, hogyan vigyázzanak, miért fontos stb. És hogy ne csak mondják, CSINÁLJÁK! 🙂
Többféle léptékben lehet a Lorax pontgyűjtő rendszert bevezetni: akár családon belül is jó ötlet, de bevezethetik az iskolák-óvodák osztályai, sőt, kisközösségek, akár falvak is (mi ezt az utóbbit próbáljuk ki, a tapasztalatokról később 🙂 ).
Pontszerzés
Nem sokban különbözik más pontgyűjtő rendszerektől: egy kis könyvecskébe pontokat gyűjtenek (hogy miért lehet például pontot kapni, azt lásd lentebb), majd bizonyos pontszám elérésekor jutalomban részesülnek. Fontos, hogy a jutalom nem a szokásos tárgyi jutalom – plüssfigura, jelvény, miegymás -, hiszen az ökológiai problémák gyökere a túlfogyasztásban rejlik.
A Lorax pontgyűjtő rendszerben a jutalom valamilyen élmény legyen! (ötletek lent a Jutalomötletek részben)
Milyen cselekedetekért lehet Lorax pontot kapni?
Ha vegyes korosztályról van szó – például nem egy osztályról, hanem egy kis faluban élő összes gyerekeiről -, akkor bizony többféle programmal érdemes készülni, hogy mindenki megtalálja a neki valót 🙂
Íme néhány (folyamatosan bővülő) ötlet, ami Lorax pontot érhet:
- Szemtszedő akción való aktív részvétel
- Otthoni feladatok. Például környezeti neveléssel kapcsolatos vagy elgondolkodtató olvasmányok, amelyekhez feladatsort készítünk és aminek megoldásáért Lorax pont jár. Egy ilyen könyv például a Karácsonyi malac, mely szintén nagyon tanulságos mese 🙂
- Kézműves szakkör: fontos, hogy itt természetes alapanyagokkal dolgozzunk ezeken a szakkörökön! A lehető legkevesebb ragasztót, csillámot, műanyagot és más szintetikus anyagot használjunk! Próbáljuk ki a vesszőt, faágakat, csuhét, gyapjút, agyagot, stb. Az alapanyagokat is úgy szerezzük be, hogy minél kevesebbet utazzon, lehetőleg mind legyen magyar! Ha pedig festék kell, használjunk tejfestéket! Kézműves ötleteket itt találsz!
- Zöld cselekedet: az is Lorax pontot érhet, ha valaki zöldet cselekszik: pl. a falunapra vagy rendezvényre hoz magával bögrét, tányért, evőeszközt. Vagy épp a boltba szatyor helyett saját zsákjába teszi a kenyeret, gyümölcsöt, zöldséget. Célja, hogy az egyszerhasználatos termékekről leszokjanak a gyerekek. Mindegy hogy az egyszerhasználatos termék bambuszból, fából, papírból van -tehét látszülag „zöld”, mert nem műanyag -, ugyanis ha valamit csak egyszer használunk, az mindenhogy rendkívül környezetszennyező, bármiből is készüljön!
- Gyümölcsfa ültetés: tájjelegű gyümölcsfa köztérre, út mellé, iskolába, mindenhogy jó! Nem csak tisztítja a levegőt, árnyékot vet és élőhelyet ad rengeteg élőlénynek, hanem ízletes gyümölccsel is ellát 🙂
- Zöld mesekör: Kb. 1-2 óra hosszúságú szakkör, ami egy természetvédelmi vonatkozású mese felolvasásával kezdődik, majd ahhoz kapcsolódóan kisebb feladatok megoldásával folytatódik. Ezen való részvétel is Lorax pontot ér 🙂 Ilyen könyvgyűjtemény például Boldizsár Ildikó: Mesék a csodakertről című könyve. A feladatok kitalálásakor pédául segítségül hívhatjuk az élménypedagógiát.
- Természetvédelmi eszközök készítése: madárodú, darázsgarázs, . Próbáljunk meg fa esetén maradék fát használni plusz ha tudunk készítsük természetes alapanyagokból mindezeket.
- Kirándulások
- Közös veteményes
Mi vagy ki az a Lorax?
A Lorax című mesét Dr. Seuss írta és 2012-ben egy egész estés mesefilm is készült belőle (itt meg lehet nézni) és a pontgyűjtő rendszer alapja lett. Mivel sok tanulságos üzenetet tartalmaz, ez lett a Zöld cselekedetek pontgyűjtő rendszerének alapja.
A Lorax nem más, mint az Erdő / Természet Lelke vagy Védelmezője egy kis narancssárga szőrgombóc formájában. 🙂
Néhány tanulság, amire a film rávilágít:
1) A pénz nem minden.
Valahász – ahogy egyre elvakította a pénz és a hatalom – elveszítette kis barátait és csakis érdekbarátok vették körül. Majd ahogy elfogyott a pénz, az érdekbarátok is eltűntek és így lett Valahászból magányos, megkeseredett ember.
2) Nem mindenki akar jót neked, aki azt mondja… Nézz a falak (reklámok) mögé 🙂
Lásd O’Hare a filmben, aki palackozott levegőt árult és nem szerette volna, hogy Pompamacs fákat ültessenek az emberek, mert akkor az ő üzlete fuccsba megy. Sulykolta az emberekbe, hogy nem kell fa, csakis a saját érdekében.
3) A természet „ingyen adja” neked szolgáltatásait: tiszta levegőt, tiszta vizet, egészséges élelmiszert, talajt. A világon nincs ennél fontosabb – semmilyen nyugati ketyere és kütyü, ruha, játék! Becsüld meg! Ahogy a mondás mondja:
Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor jön rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.
4) Merj változtatni, merj kilépeni a tömegből! Eleinte furcsának fogsz tűnni, de majd egyre többen követnek, mert ők is meglátják, hogy másképp is lehet élni 🙂 Ez a legfőbb üzenete a mesének (és ezáltal lett a pontgyűjtő rendszer mottója is):
Akkor semmi sem fog megjavulni, nem ám” :)
5) Nem jó, ha egy vállalkozás túl nagyra nő.
Ha csak azt veszed meg, amire valóban szükséged van, rájössz, hogy az nem is olyan sok 🙂
Ha ezt tartod szem előtt, nem fog eluralkodni rajtad a kapzsiság, nem fogod a vállalkozásod magadon túl növelni, hiszen nem lesz több pénzre szükséged. Ekkor jön el a valós szabadság: független maradsz, kevesebb stressz ér, mert nem kell másokért felelősséget vállalnod. Elmehetsz szabadságra, amikor akarsz, nem kell végiggürizned a napot. De csakis akkor, ha nem válsz kapzsivá, és nem kezdesz el tárgyakat halmozni. Új autó, mégegy autó, nagy ház, nyaraló, legújabb kütyü..
Engedd el és megérzed, mi a valódi szabadság! 🙂
6 A természet tud regenerálódni! De csak akkor, ha hagyjuk neki!
7) Az ember nem uralkodik a Természet felett, hanem annak része.